Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2014. november

Ebben a pillanatban a világ ezernyi városában milliónyi tudós dolgozik kutatásán. Véleménye szerint eredményei egy szikrányival javíthatnak a világon, megtehetnek, vagy akár megkezdhetnek egy lépést a kultúrák javításában. Aztán közlik az eredményeiket – publikálják egy tudományos folyóiratban, interneten, hírlevelekben, előadásokon. Beillesztik a rendszerezetlen tudás egy olyasfajta kaotikumába ahol lehetetlen meglelni – az egyetlen tűt a tűgyárban. A szabadon hozzáférhető végtelen tudás átka.

Tudás birtokában akkor vagyunk, ha valamely gondolkodási eredmény valamilyen módon, valamekkora körben közkinccsé vált. Bármely adat és absztrakt összefüggés továbbadatlan formában nyersanyag marad.

– Hantos Lajos

Hantos Lajos gondolatai egyébként egybe vágnak Csíkszentmihályi háromtényezős kreativitáselméletével. Tudni illik: hogy a kreativitás nem egy egyszerű kapacitás, hanem társadalmi kapcsolatokban lelhető fel. Ha elkészült egy innováció a maga tartományán belül, még el kell azt ismernie a szakértői körnek és csak utána válhat a kultúra részévé az egyénben. A művészet, és főképpen pedig az irodalom, feladata az, hogy az író az általa ismert tudást rendszerezze, értékítéletével megtöltse, és közkinccsé tegye: integrálja a társadalom közös, kanonikus tudásába. Mert a tudás… nem, nem a közhelyet akartam mondani. A tudás befektetés. A tudás tőke.

Kíváncsi vagyok, hányan tudják, mit mondott Focault arról, hogy a vezető erők által létrehozott tudás hogyan válik a hatalomgyakorlás eszközévé; vagy arról, hogy Gramsci szerint napjaink hegemóniáját nem az elnyomás, hanem a konszenzus hozza létre. Valószínűleg olvasóim közül csak azok, akik bejártak velem ezekre az órákra. =) Viszont, ha azt kérdezem, hányan olvasták az 1984-et Orwelltől, több kezet látnék a levegőben. A duplagondol, az újbeszél a fenti társadalomtudományos tételek pontos leképeződése a művészetben. Vagy vajon hány anime-rajongó ismerhette meg az öregedő fogyasztói társadalmak szociológiai problémáját a Solid State Society című sociofiction remekműből?

A fentiek ismeretében tehát, nekem két következtetésem van: az első, hogy az igényes fikciónak konkrét szerepe van egy társadalom fejlődésében, hisz a kulturális tőkét növeli, fogalmi keretet ad intellektuális problémák megoldásához. (Arról ne is beszéljünk, hogy az érzelmi vagy életvezetésiekkel mennyi jót tesz!) A másik az, hogy az írónak kötelessége élnie, tanulnia, látnia – ha át akar valamit adni, hát gyűjtögessen!

2011. 01. 26.

Reklámok

Read Full Post »

%d blogger ezt kedveli: